Ideje újabb címekkel bővítenem a fotósoknak szánt filmek listáját, melyek nemcsak nagyszerű filmélményként, hanem hasznos fotós leckékként is megállják a helyüket. A teljes listát továbbra is megtalálod a fórumon, vagy itt a blogban is visszalapozhatsz a korábbi ajánlásokért. Ha pedig arra vagy kíváncsi, pontosan hogyan tanulhatunk fotósként a filmekből, ezt a bejegyzést érdemes elolvasnod.
Íme további öt film, melyek egy fotósnak jó inspirációként szolgálhatnak.
Egy gésa emlékiratai (2005)
Rendező: Rob Marshall
Eredeti cím: Memoirs of a Geisha
Fényképezte: Dion Beebe
IMDb
Ez a film egy mély érzelmi szálakkal bíró, gyönyörűen felvett történetet mutat be, amely több szempontból is érdekes lehet egy fotós számára. A lenyűgöző fényhasználat, a színek és textúrák finom játéka, valamint a lassú kameramozgások mind sokat adnak a film képi világához. Remekül érzékelteti a film, hogy a környezet, a szűk belső terek, a ruhák és a mozdulatok milyen hatással lehetnek a vizuális történetmesélésre. Különösen tanulságos lehet ez azok számára, akiket érdekel a portré- vagy divatfotózás. A film minden képkockájában van egyfajta érzékenység, ami miatt még a csendesebb, lassú jelenetek is könnyen magával tudják ragadni a nézőt. A lassabb tempó pedig lehetővé teszi, hogy megfigyeljük a finoman rétegzett képeket és apró részleteket. Fotósként semmiképp se hagyd ki ezt a filmet, mert sokat tanulhatsz belőle arról, hogyan lehet visszafogott, mégis magával ragadó képekkel elmesélni egy történetet.
Roma (2018)
Rendező: Alfonso Cuarón
Eredeti cím: Roma
Fényképezte: Alfonso Cuarón
IMDb
A Roma képi világát leginkább a 2013-as Ida-hoz tudnám hasonlítani, amit egy korábbi bejegyzésben már említettem. Mindkét film olyan, mintha egy fekete-fehér fotóalbumot lapozgatnánk, ami miatt fotósoknak különösen inspiráló lehet. Alfonso Cuarón filmje gyakorlatilag végig hosszú, többnyire statikus beállításokkal dolgozik, mégis minden jelenetben van valami finom mozgás vagy történés, amitől különösen izgalmassá válik a képi világ. Vágás helyett gyakran egy lassú, precíz kameramozgással megyünk át egyik képből a másikba, a jeleneteket így valós időben bontakoznak ki előttünk. Nagyon jó példa ez arra, hogyan lehet egy jelenetnek mélységet, többrétegű jelentést adni a kompozícióval és a tér használatával. A fekete-fehér stílus pedig segít a hangulatépítésben, valamint a kontrasztok, textúrák és fény-árnyék hatások kihangsúlyozásában. Ha érdekel a dokumentarista stílus, vagy szereted a csendes, lírai történeteket, a Roma remek inspiráció lehet.
2001: Űrodüsszeia (1968)
Rendező: Stanley Kubrick
Eredeti cím: 2001: A Space Odyssey
Fényképezte: Geoffrey Unsworth
IMDb
Kubrick filmjeit gyakran jellemzik a tökéletesen megkomponált képek és precíz, szimmetrikus beállítások, a 2001: Űrodüsszeia pedig ennek talán a leglátványosabb példája. A fények, formák, geometriai alakzatok és belső terek kreatív használata minden fotós számára inspiráló lehet, a film lassú tempója pedig lehetőséget ad arra, hogy alaposan megfigyeljük és elemezzük ezeket a képeket. Jó példa ez a film arra, hogy a kompozíció és a térmélység hogyan válhat nemcsak vizuális, hanem narratív eszközzé is. Habár a film történetét sokadik nézésre sem könnyű teljesen megérteni, a vizuális világában könnyedén elmerülhetünk, ami fotósként számos értékes leckével szolgálhat. Ha nem riadsz vissza egy picit elvontabb, lassú sci-fitől, mindenképp adj a filmnek egy esélyt.
A visszatérő (2015)
Rendező: Alejandro G. Iñárritu
Eredeti cím: The Revenant
Fényképezte: Emmanuel Lubezki
IMDb
A film operatőri munkáját Emmanuel Lubezki jegyzi, akinek neve már önmagában figyelmet érdemel. Ha emlékszel, egy korábbi válogatásban már ajánlottam tőle Az ember gyermeke c. filmet. A fő ok, ami miatt most A visszatérőt is a listára raktam, az a természetes fények kizárólagos használata. A filmet teljes egészében mesterséges fények nélkül vették fel, ami nagyszerű példát mutat arra, milyen lehetőségek rejlenek a szabadtéri fotózásban. A film képei gyönyörűek és drámaiak, ami egyfajta nyers és természetes vizuális stílust kölcsönöz a történetnek. Érdemes megfigyelni a kompozíciókat és kameraállásokat is, melyek gyakran nagylátószögű objektívvel vannak megoldva, hogy közelebb hozzák a nézőt a történésekhez, valamint látványos módon mutassák be a tájakat. Ha érdekel a természet-, tájkép- vagy portréfotózás, ez a film nagyon tanulságos lehet számodra.
Zuhanás (2006)
Rendező: Tarsem Singh
Eredeti cím: The Fall
Fényképezte: Colin Watkinson
IMDb
A Zuhanás egy lenyűgöző képi világgal rendelkező film, amelynek minden egyes képkockája megállná a helyét fotóként. A film különleges történetvezetéssel mesél el egy nem mindennapi, szívhez szóló történetet, amelyben a valós, emberközeli pillanatok szürreális, epikus jelenetekkel párosulnak. Vizuális stílusát a gyönyörű fényhasználat, precíz kompozíciók, kreatív jelmezek és elbűvölő színek teszik emlékezetessé. Mindezt CGI nélkül, valódi helyszíneken forgatva, amitől rendkívül hiteles és erőteljes lesz a történet. Nagyon jó példa ez a film arra, hogyan lehet a történetmesélést olyan képeken keresztül kifejezni, melyek nemcsak vizuálisan lenyűgözőek, hanem érzelmi mélységük is van. A képi világ mellett pedig a történet, karakterek és párbeszédek is kimondottan jók és meghatóak, ami miatt nemcsak fotósoknak, hanem bárkinek jó szívvel ajánlom ezt a filmet.
Remélem, rád is inspirálóan hatnak majd ezek a filmek, és tudsz belőlük valami értékeset meríteni. Sokszor elég mindössze egy jó filmet megnéznünk ahhoz, hogy egy kicsit más szemmel lássuk a világot, és újra megjöjjön a kedvünk a fotózáshoz. Ha csak egy film volt a listán, amit még nem láttál, máris kaptál valamit, ami segíthet a továbbiakban. Ha pedig az eddigi teljes listát megnéznéd, a fórumon ezt is megtalálod.
Jó filmezést!