Ha szeretsz fotózni, de nem szoktál filmeket nézni (vagy csak az éppen aktuális popcorn mozikra vagy vevő), egy olyan lehetőségről mondasz le, amellyel jelentős löketet adhatnál a vizuális kreativitásodnak. Hogy miért tartom a filmeket a fotós inspirációszerzés egyik legjobb forrásának, amellett egy korábbi bejegyzésben már letettem a voksom. A témához kapcsolódóan ajánlottam is pár címet, most pedig ezt a listát szeretném folytatni.
Ha az előző válogatás kimaradt volna, itt pótolhatod.
Sztalker (1979)
Rendező: Andrei Tarkovsky
Eredeti cím: Stalker
Fényképezte: Alekszandr Knyazsinszkij
IMDb
Máris egy olyan filmmel nyitnám a sort, ami egy borítókép formájában már felbukkant a blogban, de valami oknál fogva mégsem esett róla szó. Nem véletlen azonban, hogy a Sztalkerből választottam egy képkockát az akkori írás fejlécének, Tarkovsky ugyanis nemcsak filmjeiről, hanem fotóiról is méltán ismert. Ez már önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy felfigyeljünk rá, filmjei azonban nemcsak vizuálisan lehengerlőek, hanem sok más szempontból is értékes alkotások. Különösen a Sztalker, amely a maga misztikusan sötét, idegen világával és filozofikus hangvételével egy egészen különleges, semmi máshoz nem hasonlítható filmélménnyel kecsegtet. Fotósoknak kötelező darab, de mindenki más számára is erősen ajánlott, aki nem riad vissza a hosszú játékidőtől.
Tenenbaum, a háziátok (2001)
Rendező: Wes Anderson
Eredeti cím: The Royal Tenenbaums
Fényképezte: Robert D. Yeoman
IMDb
Ha Tarkovsky után egy színesebb, emberibb és felemelőbb alkotásra vágysz, Wes Anderson filmjeivel nem nagyon nyúlhatsz mellé. A Tenenbaum, a háziátok talán a legkedvencebb filmem tőle, amely a maga önmarcangoló karaktereivel és tragikusan drámai jeleneteivel könnyen mehetne át egy depressziós, mélabús utazásba, ezt azonban mégsem teszi. A sajátos poénokkal, szívfacsaró dalokkal és frappáns dialógusokkal megspékelt történet végig olyan kellemes, színes és egységes vizuális látvánnyal bír, amely könnyen a képernyő elé láncolja még a hozzá nem értő szemeket is. Ha a színhasználat és kompozíció témájában szeretnéd fejleszteni a látásmódod, Wes Anderson filmjei tökéletes választások erre a célra. Mindemellett arra is remek példát mutatnak, hogy a szabályok is gyakran csak azért léteznek, hogy megszegjük őket.
Vérző olaj (2007)
Rendező: Paul Thomas Anderson
Eredeti cím: There Will Be Blood
Fényképezte: Robert Elswit
IMDb
Paul Thomas Anderson az egyik kedvenc rendezőm, a Vérző olaj pedig azon ritka alkotások egyike, amely minden fronton tökéletesen teljesít. Daniel Day-Lewis és Paul Dano lehengerlő játéka, Jonny Greenwood bőr alá mászó zenéje és Paul Thomas Anderson mesteri rendezése bőven elegendő lenne ahhoz, hogy a filmtörténelem legjobb alkotásai között tartsuk számon a filmet. Ezen felül azonban a vizuális látvány terén is olyan kimagasló darabról van szó, amilyet csak nagyon ritkán láthatunk filmvásznon, és amit vétek lenne kihagyni azoknak, akiket kicsit is érdekel a fotózás. Érdemes odafigyelni a kompozícióra, fényhasználatra, színhőmérsékletre és tónusokra, amik együttesen alkotják a film természetesnek ható, lenyűgöző képi világát.
Hátsó ablak (1954)
Rendező: Alfred Hitchcock
Eredeti cím: Rear Window
Fényképezte: Robert Burks
IMDb
Érintőlegesen erről a filmről is esett már szó, amikor egy korábbi írásban Hitchcock zsenialitását méltattam. A Hátsó ablak azonban nemcsak a filmkészítés iránt érdeklődők, hanem a fotósok számára is érdekes lehet. Egyrészt azért, mert a főszerepben egy (James Stewart által remekül alakított) fotós áll, aki végtelen unalmában a kameráján keresztül kémleli szomszédjait. Másfelől pedig azért, mert a vizuális történetmesélés iskolapéldájáról van szó, amely megmutatja, hogy az igazán jó rendezőknek nincs szüksége dialógusra ahhoz, hogy átadják a kívánt információkat. Nagyon sok mindenre képes maga a kép, amit Hitchcock filmjeiből könnyen megtanulhatunk, majd ennek jelentős részét akár a fotózásba is átültethetjük. Ha eddig kimaradt volna ez az igazán remek, feszültséggel és izgalommal teli, klasszikusnak számító mű, mindenképp pótold.
Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (2007)
Rendező: Andrew Dominik
Eredeti cím: The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford
Fényképezte: Roger Deakins
IMDb
Végezetül itt egy film, amit eredetileg a hozzám közel álló szereplőgárda és ígéretes forgatókönyv miatt néztem meg, végül mégis a gyönyörű képi világa volt az, ami miatt az élmény még így több év távlatában is tisztán él az emlékeimben. Roger Deakins persze rendre mutatja meg operatőri tehetségét különböző produkciókban, így ha kicsit is érdekel téged a filmek világa, biztosan nem most hallod először a nevét. Mégis talán ez a filmje az, ami a legnagyobb hatást gyakorolta rám, és amitől azonnal elkapott az érzés, hogy én is valami hasonlóval szeretnék foglalkozni. A pazar alakításokat ezúttal olyan színészek hozzák el nekünk, mint Casey Afflec, Sam Rockwell és Brad Pitt, a zenét pedig Nick Cave és Warren Ellis jegyzik, amely szintén nyomós indok lehet a mozizásra. Ha bármilyen formában vonz téged a vizualitás, vagy egyszerűen csak egy minőségi filmélményre vágysz, jó szívvel ajánlom neked ezt a filmet.
Remélem, tudtam olyat ajánlani, amit még nem láttál, és esetleg felkeltette az érdeklődésed. Nagyon sok film van még a tarsolyomban, így remélhetőleg hamarosan érkezik a folytatás.
Addig is jó mozizást!