Az előző leckékből megismerhetted a három legfontosabb beállítás működését, és azt, hogy milyen hatással vannak a képre. Amikor fotózunk, minden esetben a helyes expozíció elérése az elsődleges célunk. Akármi is legyen a témánk, biztos, hogy nem akarjuk sem alul, sem pedig felülexponálni a képet. Az expozíció szabályozását az imént tanult három beállítással tudjuk megtenni, tehát az ISO, a blende és a záridő együtteséből kell kihoznunk a helyesen exponált képet.

A helyesen exponált kép annyit jelent, hogy a fotó nem túl sötét, nem túl világos, hanem pont olyan, amilyennek a valóságban látjuk. Ezt általában szemre is meg tudjuk állapítani, de ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, ennek ellenőrzésére nyújt remek segítséget a hisztogram.

Hisztogram

A hisztogram egy grafikon, amely kimutatja nekünk a fotó világos és sötét részeit, azaz ad egy visszajelzést magáról az expozícióról. Láthatjuk rajta a kép tónustartományát, amelyből azonnal látszik, hogy sikerült-e helyesen exponálnunk a képet.

Ahogy balról jobbra haladunk a grafikonon, úgy megyünk a sötét részektől a világos részekig. Minél magasabbra nyúlik a skála az adott résznél, annál többet tartalmaz a fotó abból a tartományból. Íme néhány példa arra, hogyan néz ki egy alul-, felül-, illetve helyesen exponált fotó grafikonja.

Itt egy alulexponált kép hisztogramját láthatjuk. Látszik rajta, hogy a bal oldalt nem ér véget a grafikon görbéje, tehát az árnyékok teljesen a sötétségbe buknak.

Ezen a fotón az ellenkezője látható, itt a jobb oldalt nem ér véget a görbe, ami azt jelzi, hogy túlexponált a kép, azaz a világos részei egészen a kiégésig mennek.

Így néz ki a helyesen exponált kép, amit abból állapíthatunk meg, hogy a hisztogramon jobb és bal oldalt is véget ér a görbe, nem lóg ki a grafikonból. Ez annyit jelent, hogy a képnek a sötét részei nem buknak be, a világos részei pedig nem égnek ki, tehát nem veszett el információ a képből.

Röviden a lényeg tehát annyi, hogy ha egyik oldalt sem lóg ki a grafikonból a görbe, akkor a kép helyesen van exponálva. Amennyiben bármelyik oldalon azt látod, hogy nem ér véget a grafikon, az azt jelenti, hogy a képnek vannak részei, ahol az információ elveszett. Ha nem látod a kijelzőn a hisztogramot, az "info" gombbal tudod előhozni. Célszerű erre néha ránézni, mert ad egy visszaigazolást arról, vannak-e olyan részei a képnek, ahol elveszik az információ.

Nem mindig kell tökéletes hisztogram

Előfordulhat, hogy a kép jellege szinte megköveteli, hogy bizonyos részei bebukjanak vagy kiégjenek. Egy sziluettes fotónál például biztosan bebuknak majd a fekete részek, ez esetben azonban nem is baj, mert egy ilyen képnek épp ez a lényege. De ilyen lehet például egy téli táj is, ahol esetleg azt szeretnénk, hogy a kép bizonyos részei kiégjenek, ezzel átadva a hó fehérségét. Ezeket mind látni fogod a hisztogramon, de mivel te szándékosan fotózod őket így, nem szükséges ezt korrigálnod.

A lényeg, hogy alapból törekedj a helyes expozícióra, ehhez ha kell, hívd segítségül a hisztogramot, ugyanakkor tudd, mikor engedheted meg magadnak, hogy a kép bizonyos részei túl- vagy alulexponáltak legyenek.

Helyes expozíció és a hisztogram használata

Bevezető

A kamera kezelése

Technikai alapok

Objektívek

Kompozíciós alapok

Fényhasználat

Bónusz anyagok

Zárás