Ebben a fejezetben kifejezetten a tájképfotózásra fogunk koncentrálni, ennek első lépéseként pedig kezdjük máris a technikai alapokkal. Ezalatt a kamera beállításait, illetve az egyéb eszközöket értem, amikre még szükséged lehet.

Először is meg kell tanulnod, hogyan állítsd be a kamerát. Ha magabiztosan kezeled a géped, valószínűleg sok mindent jól csinálsz már, de azért menjünk végig a fontosabb pontokon.

Ne használj automata beállításokat

Azt ajánlom, hogy mindig manuális módban fotózz. Általában van a kamerán egy tájképfotózásra szánt mód, de az ilyesmiket sosem érdemes használni. Te mindig jobban tudod, mit akarsz, mint a gép. Arról nem is beszélve, hogy nem fogsz belőle tanulni semmit, ha a kamera csinálja helyetted a dolgokat. Ha kreatívan szeretnél bánni a fotóiddal, azt csak a kézi beállítások mellett teheted meg. Mindig manuálban fotózz!

Alacsony ISO

Az ISO minél kisebb, annál jobb. Ha magas ISO-val dolgozol, a kép zajos, életlen lesz, illetve a dinamikatartományból is veszíteni fogsz. Az ISO-t tehát egyszerűen állítsd a lehető legkisebb fokozatra. Célszerű ezzel a beállítással kezdeni. Erről ennél többet nem nagyon érdemes beszélni, a lényeg, hogy ha tudod, tartsd az ISO-t a lehető legalacsonyabb értéken.

Nagy mélységélesség

Az ISO beállítása után következő lépésként a blendét, vagyis rekeszt kell beállítanunk. Tájképek esetében szinte mindig azt szeretnénk, hogy az egész kép éles legyen. Az előtérben lévő kavicsoktól a háttérben lévő hegyekig. Éppen ezért olyan rekesszel kell dolgoznunk, ami ezt lehetővé teszi. Minél kisebb a rekesz nyílása, annál nagyobb lesz az élességtartomány. Azt ajánlom, hogy ez valahol f/11 és f/16 között legyen. Minden optikának megvan az a pontja, ahol a legélesebb képet tudja adni, ez pedig általában valahol az f/11-es érték körül van. Ez már egy elég nagy élességtartomány, ami a legtöbb esetben elég lesz neked. Ha esetleg mégsem, szükség esetén mehetsz f/16 fölé, nem lesz nagyon szembetűnő a minőségbeli romlás, de ha teheted, maradj az f/11 és f/16 közötti tartományban. Ennél kisebb értéket semmiképp sem javaslok, f/11 alatt már nagy valószínűséggel lesznek életlen pontok a képeden.

Szükség szerinti záridő

A záridőnél nincs konkrét szabály, mit érdemes használni tájképek esetében. Ezt legtöbbször maga a helyzet adja, mivel először az ISO-t és a rekeszt állítod be, a záridőt ezekhez fogod igazítani úgy, hogy az megfeleljen az adott fényviszonyoknak. A harmadik lépés tehát a záridő beállítása, aminél a cél, hogy egy helyesen exponált képet kapjunk.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem játszhatsz vele kreatívan. A helyes expó elérése mellett más szerepe is lehet a záridőnek. Sok esetben feldobhat egy tájképet, ha hosszú záridővel dolgozol. Ez általában folyó- vagy állóvizeknél működik jól, ilyenkor ugyanis a hosszú exponálási idő gyönyörűen el tudja mosni a víz felszínét. De lehet ez bármi más, amiben némi mozgás van, nyugodtan játssz vele kreatívan. Ezzel a módszerrel könnyen készíthetsz különös hangulatú, álomszerű, festői képeket.

Egy valamire azonban oda kell figyelned ilyenkor. Könnyen előfordulhat, hogy ha túl hosszú a záridő, túl sok fényt kap az érzékelő, amitől túlexponált lesz a kép. Ezt leghatékonyabban egy ND szűrővel tudod orvosolni. Ez egy egyszerű sötétített üveg, amit a lencse elé helyezel. A lencsébe jutó fényt ezzel csökkented, ami lehetővé teszi, hogy hosszú záridős képet készíts anélkül, hogy túlexponálnád a képet.

Ügyelj rá, hova helyezed a fókuszt

Ahogy már említettem, tájképeket célszerű úgy fotózni, hogy a kép minden eleme éles legyen. Ehhez az első lépésen már túl vagyunk, beállítottuk a rekeszt úgy, hogy elég nagy legyen az élességtartomány. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindegy, hova helyezed a fókuszt. Három módszert ajánlok neked erre, hogy melyiket alkalmazod épp, az rajtad múlik.

Az első abban az esetben ajánlott, ha van egy konkrét témád a képen. Lehet ez például egy szikla, egy fa, egy házikó, bármi, amire a figyelmet szeretnéd irányítani. Ebben az esetben erre a dologra fókuszálj, hiszen ez a leglényegesebb eleme a képnek. Mivel nagy blendével fotózol, jó eséllyel a kép többi eleme is éles marad, a legélesebb pont azonban mégis a témádon lesz.

Ha nincs konkrét témád, két dolgot tehetsz. Az egyik, ha a kép aljától számítva körülbelül az egyharmadához helyezed a fókuszt. Az élességtartomány ugyanis nem úgy működik, hogy minden irányba ugyanakkora mértékben nő. Ha azt szeretnéd, hogy a kép minden eleme éles legyen, nem a kép közepére, hanem a hozzád közelebb eső harmadoló pontra kell helyezned a fókuszt. Így valószínűleg teljes egészében éles képet fogsz kapni, mivel a fókuszponthoz képest épp így alakul a mélységélesség.

Egy másik dolog, ami működhet, ha a kép legtávolabbi pontjára fókuszálsz. Ilyenkor ugyanis az élesség már úgymond a végtelenbe megy, ami szintén egy teljes egészében éles képet eredményez. Mindkét módszer jó lehet, használd azt, amelyiket könnyebnek érzed. Ha elkészítetted a képet, közelíts rá és ellenőrizd le, hogy minden pontja éles-e. Ha vannak életlen részei, próbáld meg máshova helyezni a fókuszt, vagy növelni a blendét.

A fókuszmódok közül pedig vagy a manuális, vagy az egypontos automata fókuszt ajánlom (AF-S vagy One-Shot). Én a manuális fókuszt részesítem előnyben, mert a beállításokhoz hasonlóan itt is jobban megbízom magamban, mint a gépben. Ez azonban némi gyakorlást igényelhet, ügyes kéz és jó szem kell hozzá. A keresőben nézve pedig nehéz lehet látni, pontosan hol is van a fókusz, így inkább azt ajánlom, hogy a kijelzőn nézd a képet és mielőtt fókuszálnál, közelíts rá arra a pontra, ahová a fókuszt helyezed. Ha ez nehezedre esik, használd az egypontos autófókuszt.

Használj állványt

Ha teheted, mindenképp állványról fotózz! Ennek az egyik oka, hogy pontosan be tudd állítani a vízszintet úgy, hogy az utána ne mozduljon el. A tájképeknél mindig tökéletes vízszintre kell törekedned. Egy ferde horizont nagyon zavaró tud lenni. A legtöbb állványon van vízmérték, ami ebben segít. Néha még a kamerád is jelzi a vízszintet, azt is használhatod erre a célra. Ha egyik sem áll rendelkezésre, kapcsold be a kamerán a rácsos nézetet, már egy vízszintes vonal is jó támpontot nyújthat.

A másik ok, amiért jó, ha állványon van a gép, hogy tudj változtatni a beállításokon anélkül, hogy a kamera kicsit is elmozdulna a helyéről. Lehet, hogy már megtaláltad a tökéletes nézőpontot, de valamelyik beállítás még nem az igazi, vagy kísérletezni szeretnél velük kicsit. Ilyenkor ugyebár több képet is csinálsz, amit ha kézből tennél meg, minden egyes kép picit más szögből lenne fotózva. Amúgy is célszerű mindig több képet készíteni, de hogy miért, arról majd később. A lényeg tehát, hogy ha van állványod, használd! Közben pedig ügyelj a vízszintre.

Gyújtótávolság

A záridőhöz hasonlóan a gyújtótávolságra sincs kifejezetten szabály, mit érdemes használni. Ez megintcsak a helyzetből ered. Lehetséges, hogy valahol nagylátószögre lesz szükséged, mert egy közeli tájat fotózol, máshol pedig épp egy teleobjektívre, mert a távolban vettél észre valami érdekeset. Ez abszolút rád van bízva, akár több objektívet is kipróbálhatsz egy képnél. Nézd meg, melyik működik, mi passzol bele leginkább az elképzelésedbe.

Összegezve

A technikai részt ezzel nagyjából kiveséztük, ezek azok a fontos pontok, amiket észben kell tartanod. Lépésekre lebontva valahogy így kell kinéznie a folyamatnak:

1. Lépés - ISO

Az ISO-t a lehető legkisebb értékre állítod.

2. Lépés - Blende

A rekesznél f/11 és f/16 közötti értéket használsz.

3. Lépés - Záridő

Beállítod a záridőt a helyzetnek megfelelően, illetve tetszésed szerint. A cél itt a helyes expozíció, valamint az esetleges hosszú záridős hatás elérése. Ne feledd, szükség esetén használj ND szűrőt.

4. Lépés - Vízszint

Állítsd pontosan vízszintbe a kamerát az állványon.

5. Lépés - Fókusz

Fókuszálj a kép egyharmadára, a legtávolabbi pontjára vagy a témádra. Miután elkészült a kép, ellenőrizd, hogy minden pontja éles lett-e.

A legjobb beállítások tájképfotózáshoz

Kamerakezelés

Technikai alapok

Az objektívek ismerete

Kiegészítő leckék

Hozzáállás és gondolkodásmód

A fotós látásmód kialakítása

Segítő szempontok

Tervezés

Fotózási technikák

Tájképfotózás

Kiegészítő leckék

Bevezetés

A fotózás és az önfejlesztés kapcsolata

Önfejlesztés a gyakorlatban

A kreativitás fejlesztése

Személyes projektek

Bónusz leckék